A tanácskozás megnyitóján az említett egyetemi központ vezetõje dr. Silvo Devetak üdvözölte a jelenlévõket és eredményes munkát kívánt nekik. Szlovéniai, kosovói és vajdasági szakemberek igyekeztek megvilágítani a nyílt nemzetiségi kérdéseket és valamennyien hangsúlyozták a szükséges toleranciát egymással szemben. Csak egymás alapos megismerésével és a másik elismerésével lehet közelebb kerülni az emberi jogok megvalósításához.

Dr. Várady Tibor, professzor tudományos értzekezésében igyekezett megvilágítani az emberi jogok megvalósítását és összehangolását az új alkotmányok elõkészítésében és a demokratikus viszonyok kiépítésében nálunk.

- Jugoszláviában egy átmeneti periódusban vagyunk, ahol a nemzetiségi jogok védelme és általában mindenféle kisebbség védelme szintén fordulóponton van. Az eddigi garanciák, az eddigi lehetõségek úgy látszik összeomlanak. Az eddigi elvek elé, vagy mögé kérdõjel kerül, de egyszersmind új lehetõségek is nyílnak. Ellentétben a korábbi idõszakkal, amikor sem kisebbséghez sem többséghez tartozó egyénnek a saját nemzete panaszait elõadni nem lehetett, mert ez azonnal nacionalizmusnak minõsült. Most a többhangú, többszólamú alakuló demokráciákban ez lehetségessé válik. Érdekszövetségek, érdekközösségek is alakulnak, amit kétség kívül egy demokratikus vívmánynak, és elõrelépésnek tartok. Egy olyan pillanatban, amikor a szervezkedés elsõsorban nemzetiségi alapon történik, akkor automatikusan hátrányba kerülnek azok, akik kevesebben vannak, és ezek a nemzetiségek, ezek a kisebbségek. Ez teszi a mi helyzetünket ebben a pillanatban bizonytalanná és ez az a probléma, amellyel szembe kell néznünk. Többet beszélhetünk, szabadabban a problémáinkról, mint ahogy ez eddig lehetséges volt, de magunknak kell megküzdenünk a problémák megoldásáért és velünk szemben szintén nemzeti alapon történõ szervezkedés valóságlátásában. Itt van a probléma, mert egy demokrácia feltételezi a többség akaratát, de egyszersmind nincsen demokrácia a kisebbség (és most itt nemcsak etnikai kisebbségekre gondolok) védelme nélkül. Ez az amivel szembe kell néznünk és amelyre megoldást kell találnunk.

- Az elõzõ válaszomban is elsõsorban Vajdaságról beszéltem. Megalakult a Vajdasági Magyarok Demokratikus Szövetsége, és ugyanez történik más nemzetiségekkel is. A saját problémáink kifejezésére alakulnak csatornák, lehetõségek és ezt tartom elõrelépésnek. Azok a jogok, amelyeket ezidáig szentnek és garantáltnak és biztosnak hittünk, ezek szintén kérdésesek. Nem sok az amit tõlünk elvettek eddig, de nagyon sok válik vitatottá, kérdésessé. Ezen a ponton, hogy ha a szervezõdés tisztán nemzetiségi alapra redukálódik, akkor ebben a még ki nem alakult - a demokrácia néhány jegyét magán viselõ - társadalomban a kisebbségek nehéz helyzetbe kerülnek és ezekkel a problémákkal Vajdaságban nekünk is meg kell küzdenünk. Ezeket a problémákat nemigen lehet megoldani anélkül hogy ne létesüljenek hidak, ne szülessen dialógus a kisebbség és a többségben lévõ népek között.